Ha eljönnek értem az ufók 2

Nem jöttek. Üzenetet sem küldtek. Kicsit lehangolt vagyok a dolog miatt, de gondolom valaki más mellett döntöttek. Hát akkor legyenek boldogok vele.

Ha eljönnek értem az ufók

Ha eljönnek értem az ufók, elmesélem majd nekik milyen volt a gyerekkorom. Holnaputánra várom őket, ma ki kellett takarítanom emiatt a lakást, hiszen meglehet, hogy maradnak egy kávéra, mielőtt elindulnánk.  Szeretnék jó benyomást kelteni, mégiscsak képviselem majd az egész emberiséget. Bár lehet, hogy más elképzelésük van a higiéniáról, mint nekünk. Csomagolnom is kell még. Váltás ruha, pizsama, fogkefe, valamiféle jó könyv, ha esetleg egy gépek által irányított világban élnek és nincs köztük egy valamirevaló prózaíró sem. Még vacillálok Oscar Wilde és Günter Grass között. Előbbit már olvastam, az jó, biztosra mennék vele, a másikat még nem. Azt hiszem csokit is viszek ajándékba.
A fizikai vizsgálatok miatt viszont aggódom.
Nem tudom mit várjak e téren, lesz-e alapos laboratóriumi vizsgálat, szövetminták, punkciók, meg hasonlók, de hiszem, hogy ha elég fejlettek ahhoz, hogy eddig eljönnek értem, akkor ismerik az anesztéziát is.
Másképp nem nagyon aggódom az utazás miatt. Szerintem biztosan rendes emberek. Vagyis ufók.
Megkérem majd őket, induláskor tegyünk egy tiszteletkört az űrhajóval az égen, mindannyiótok tiszteletére. 

kávéfolt, piros teáskanna, mályvaszín, jegyzetfüzet, hajtincs, feketerigó
Az elégedettség és kiegyensúlyozottság, olyasvalami, amit talán félve boldogságnak nevezhetnénk, furcsa formákat ölt néha.

Újratöltve

Megint blogolni kellene.
Írni. Élni. Álmodni.
Idealistának lenni. Tenni.
Most kávézom.
Az sem rossz.