unaloműzés. önterápia. miegymás.

- -

2009. június 5.

(El)Számolás

2 csomag elhasznált papírzsebkendő
1 pár kisírt szem
2 darab ingerülten lehordott személy
1 panasz, miszerint elviselhetetlen és agresszív vagyok (hát, tudok én nagyon kellemetlen is lenni) és a szülők, akik csak néznek, hogy mi bajom van
-5 jó éjt puszi
1 adag féltékeny utálat egy (egyelőre még) nem létező nő iránt, aki megkapja azt, amit én nem
kicsi kis vigasz, hogy ha engem nem is lehet szeretni, azért én még tudok

3 megjegyzés:

Unknown írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...

Mégis meogosztom veled, amit gondoltam,leírtam, aztán kitoroltem. Ez volt:
Kis megjegyzések: Biztos, hogy nem létezo az a no??? Akár most, akár korábban??? Semmi sem biztos!!!
Engem nem lehet szeretni..... Attól, hogy egy érzelemszegény valaki, aki a saját tetteibol megítélve próbálkozik szeretni, érezni, és mégse tudja befogadni egy odaadó no szeretetét, az nem jelenti azt, hogy ott az adóval van a gond,sokkal inkább a vevovel!!!
Nem igaz, hogy a pasik hulyék és nem képesek érezni,és kimutatni azt, inkább ott van a gond, hogy a nok néha nem hajlandóak meglátni azt, amit a pasik/férfiak nem mondanak/mutatnak meg nyíltan, akár jo, akár rossz az a dolog, amit látnunk kellene. Nem???

Wassernixe írta...

Ertem mit akarsz mondani ezzel. Mindez nem változtat azon semmit, hogy akkor én ezt éreztem. A helyzet továbbgondolása, a konzekvenciák levonása más dolog.