A karácsony egy rendkívül kellemes ünnep, de egy idő után ezt is elkezdi unni az ember lánya. A szaloncukrot, kalácsot is, meg a villogó fényeket, rénszarokat, kinél mi a szokás otthon. Olyankor aztán leül a gép elé, csakúgy, nézelődni. Ismerkedik a világhálóval. Egy szó mint száz, beírtam a nevem kíváncsiságból a gúgliba. Ha valaki azt mondja, sosem csinált ilyet, szerintem hazudik. Mit ad isten, kidobott a gép 93.400 találatot, amelyekből persze nem mind használható, de találtam néhány meglepő dolgot.
Hozzá kell tennem, nincs kimondottan szokványos család- és keresztnevem, így együtt. Saját magamról csak a facebookos adatlapom jelent meg, de más dimenziókban élő alteregójaimról érdekes dolgokat tudtam meg. Például él valahol Magyarországon egy informatikus könyvtáros ugyanazzal a névvel, mint én, akinek van egy kisfia és tíz évvel idősebb nálam. Aztán létezik egy Szökevény című magyar film, aminek a stáblistáján felbukkan a nevem. Ki tudja mit csinálhatott ott a másik énem. Talán vágó volt vagy díszlettervező? Aztán van még egy alapítványi kuratóriumi elnök, aki többször is feltűnik egy bizonyos cég alkalmazottjaként, ami elnevezésében engem erősen emlékeztet egy közismert szektára. Nem mondom meg melyikre, lehet találgatni.
Fura dolgok ezek, akkor is, ha egyébként semmi közünk egymáshoz, mégis, ki tudja ki kinek rokona, felmenője. Sosem lehet tudni. Azt eddig is tudtam, hogy létezik két irodalmár ezzel a családnévvel, de azt hittem, hogy egyébként inkább ritkaságszámba megyünk. Hát tévedtem.
2009. december 30.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése