Ma Jürgennel csevegtem reggel a neten, mesélte, hogy épp Hamburgba indulnak kirándulni. Gondoltam szép idő lesz náluk is, nekem legalábbis visszatükröződött a szemtelen napsütés a gépem monitorán. Automatás kávét lehörpint, pedig mondtam, hogy eztán sose. Belefeledkezik a munkába (ne felejtsek el csíkokat húzni a naptárba, már csak 39 nap).
Késő délután ill. este egy váratlan látogatás ért, régi (jelenleg) frankfurti barátom jött újra Pozsonyba. Vele beszélgettünk irodalomról, mit tud az, amire mi magunktól nemigen jövünk rá. A jövőről, mi várja az emberiséget, minket húsz év múlva, hol tartunk majd és lesz-e mikrocsipp valamelyik testrészünkben. Aztán mikor már a pincér is túlkiabálta a csapatnyi olasz turistát a vendéglőben, elindultunk hazafelé.
Itthon Aeemit mutatott meglepetést, itten, Jürgennél. Meghatódtam, hangosan nevettem és még jobb kedvem lett. Köszi!!!
2010. március 23.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
:) Örülünk, hogy tetszeeeeeeeettttt :)
mi is élveztük :)
love you, guys! :) mind a hármatokat! :))))
Megjegyzés küldése