Párbaj

Jogomban áll visszakérni tőled a vért és verítéket, követelni az alázatot az alázatomért, arcodba dobom a kesztyűt és párbajra hívlak téged. Erre kelletlenül nyújtod nekem a kezed, erőtlenül kezet fogsz és közönyösen továbbhaladsz. Állok néhány percig bambán, felveszem a fehér kesztyűt a földről és leporolva zsebre teszem.