Óda a Kávéhoz

... te vagy a Minden ...

Emberekről

Elkezdtem utálni az embereket. Először konkrét egyéneket nem bírtam elviselni, majd egyre több ember megnyilvánulását alapvetően idegesítőnek, helytelennek tartottam.

Ez pedig egy embertől, aki magát nagyonis humánusnak és toleránsnak tartja, elfogadhatatlan.

Persze tisztában vagyok vele, hogy nem az embereket találom rossznak vagy kibírhatatlannak, csak a helyzet amiben az élet úgy hozta, találkozzunk, rendkívül előnytelen. Mintha ezek az emberek azért lennének, hogy az én életenergiámat csapolják le valami elképesztő szívóssággal és persze rendszerességgel. De mivel én, mások ennek ellentétjének kitartó bizonygatása ellenére, igenis pozitív világnézetű ember vagyok, máshogy tekintek a dologra ezentúl. Ezek az emberek nem arra vannak, hogy a végtelenségig stresszeljenek, hanem hogy megmutassák, hátat kell fordítani az élethelyzetnek, ami nekem nem jó. Hát, így kell ennek lennie.

Eső

Amikor szükségét érzed a változásnak. Annyira, hogy azt kívánod bárcsak az eleredő esőben becsurogna a víz a cipődbe, mérgesen, szenteket szedve öntenéd belőle kifele, csak hogy érezz valami mást, mint ezt az unott érdektelenséget.

Ha eljönnek értem az ufók 2

Nem jöttek. Üzenetet sem küldtek. Kicsit lehangolt vagyok a dolog miatt, de gondolom valaki más mellett döntöttek. Hát akkor legyenek boldogok vele.

Ha eljönnek értem az ufók

Ha eljönnek értem az ufók, elmesélem majd nekik milyen volt a gyerekkorom. Holnaputánra várom őket, ma ki kellett takarítanom emiatt a lakást, hiszen meglehet, hogy maradnak egy kávéra, mielőtt elindulnánk.  Szeretnék jó benyomást kelteni, mégiscsak képviselem majd az egész emberiséget. Bár lehet, hogy más elképzelésük van a higiéniáról, mint nekünk. Csomagolnom is kell még. Váltás ruha, pizsama, fogkefe, valamiféle jó könyv, ha esetleg egy gépek által irányított világban élnek és nincs köztük egy valamirevaló prózaíró sem. Még vacillálok Oscar Wilde és Günter Grass között. Előbbit már olvastam, az jó, biztosra mennék vele, a másikat még nem. Azt hiszem csokit is viszek ajándékba.
A fizikai vizsgálatok miatt viszont aggódom.
Nem tudom mit várjak e téren, lesz-e alapos laboratóriumi vizsgálat, szövetminták, punkciók, meg hasonlók, de hiszem, hogy ha elég fejlettek ahhoz, hogy eddig eljönnek értem, akkor ismerik az anesztéziát is.
Másképp nem nagyon aggódom az utazás miatt. Szerintem biztosan rendes emberek. Vagyis ufók.
Megkérem majd őket, induláskor tegyünk egy tiszteletkört az űrhajóval az égen, mindannyiótok tiszteletére. 

kávéfolt, piros teáskanna, mályvaszín, jegyzetfüzet, hajtincs, feketerigó
Az elégedettség és kiegyensúlyozottság, olyasvalami, amit talán félve boldogságnak nevezhetnénk, furcsa formákat ölt néha.

Újratöltve

Megint blogolni kellene.
Írni. Élni. Álmodni.
Idealistának lenni. Tenni.
Most kávézom.
Az sem rossz.

Függöny (?)

Amikor nem írok ide, az legtöbbször azért van, mert megvan az a bizonyos lelki egyensúly vagy épp el vagyok foglalva valami mással. Vagy egyszerűen nincs kedvem (ide) írni. Most sincs. Viszont kitűnően érzem magam és sokfelé járnak a gondolataim, erről most minek is írjak. Szóval egyelőre lehúzza a függönyt az amúgy is hellyel-közzel működő blog. Meglátjuk lesz-e kedvem még újrakezdeni.