Csakazért sem

Rég nem jegyzeteltem ide semmit és általában akkor jön meg megint a kedvem, ha valami rossz történik vagy szomorú vagyok. Most csakazért sem írok semmi szorongósat, akkor sem, ha épp úgy érzem, mintha egy kötéllel kötözték volna meg a szívemet, mint a sonkát, és szorongatnák vele azt. Enyhe túlzással.

Új évtized!?

Nem szoktam különösebbképp évet összegezni, meg már közeledünk február felé, de most ilyen hangulatom van, na.
Viszont nehezemre esik, mert azt sem tudom hol kezdődött vagy hol végződik az előző év. Csak részletekre tudok visszaemlékezni, a májusi akácfaillatra a vonaton, több költözésre a kelleténél, a felnőtt élettel való állandó konfrontációra, kudarcokra, már ismerős vagy addig ismeretlen helyzetekre, idegen arcokra. Hirtelen kinyitom a szemem és már 2010-et írunk. Gyerekkoromban ezzel a dátummal scifik is íródtak. Szóval új év, új évtized, és megint pakolássza valaki rám döntések nehéz súlyát. Kínlódom alattuk hosszabb-rövidebb ideig, aztán megint simán jobból választok.
Nehéz lesz ez az év azt hiszem, mert változások következnek, amiket általában nehezen viselek. De szükség van rájuk, azt érzem. Akkor is, ha fogalmam sincs milyen irányba visznek majd. Szorítok magamnak, hogy ne süljön el a legrosszabbul.

Többszörös személyiség

A karácsony egy rendkívül kellemes ünnep, de egy idő után ezt is elkezdi unni az ember lánya. A szaloncukrot, kalácsot is, meg a villogó fényeket, rénszarokat, kinél mi a szokás otthon. Olyankor aztán leül a gép elé, csakúgy, nézelődni. Ismerkedik a világhálóval. Egy szó mint száz, beírtam a nevem kíváncsiságból a gúgliba. Ha valaki azt mondja, sosem csinált ilyet, szerintem hazudik. Mit ad isten, kidobott a gép 93.400 találatot, amelyekből persze nem mind használható, de találtam néhány meglepő dolgot.

Hozzá kell tennem, nincs kimondottan szokványos család- és keresztnevem, így együtt. Saját magamról csak a facebookos adatlapom jelent meg, de más dimenziókban élő alteregójaimról érdekes dolgokat tudtam meg. Például él valahol Magyarországon egy informatikus könyvtáros ugyanazzal a névvel, mint én, akinek van egy kisfia és tíz évvel idősebb nálam. Aztán létezik egy Szökevény című magyar film, aminek a stáblistáján felbukkan a nevem. Ki tudja mit csinálhatott ott a másik énem. Talán vágó volt vagy díszlettervező? Aztán van még egy alapítványi kuratóriumi elnök, aki többször is feltűnik egy bizonyos cég alkalmazottjaként, ami elnevezésében engem erősen emlékeztet egy közismert szektára. Nem mondom meg melyikre, lehet találgatni.

Fura dolgok ezek, akkor is, ha egyébként semmi közünk egymáshoz, mégis, ki tudja ki kinek rokona, felmenője. Sosem lehet tudni. Azt eddig is tudtam, hogy létezik két irodalmár ezzel a családnévvel, de azt hittem, hogy egyébként inkább ritkaságszámba megyünk. Hát tévedtem.

Majdnem tökéletes

Egy majdnem tökéletes cappuccino egy kedves gesztustól, egy elegáns kéztől és egy pimasz mosolytól lesz megismételhetetlen.

Forduljon Wassernixéhez!

Épp olvasok valamit. Egy mulattató kis könyvet, melynek főhőse annyira unja az állását nagybátja halkereskedésében, hogy a következő hirdetést adja fel a helyi újságban:

Forduljon Psmithhez!

Psmith majd segít!

Psmith mindent elintéz!

Önnek szüksége lenne

valakire, aki eljár peres ügyeiben?

Valakire, aki elintézi üzleti ügyeit?

Valakire, aki sétálni viszi a kutyáját?

Valakire, aki meggyilkolja az Ön nagynénjét?

Psmith elintézi!

Bűntény nem akadály!

Bármilyen megbízása van

(feltéve, hogy halakkal nem kell dolgozni),

forduljon Psmithhez!

Mostanában (megint ill. még mindig) én is unom a munkám. Lehet, hogy kicserélem a nevem Psmith-tel, holnap felkerekedem és feladom valamelyik újságban én is ezt a hirdetést. Unja a régit, a jól beváltat és szeretne egy új, energikus alkalmazottat? Forduljon Wassernixéhez!

Szivetmelengetős

Kellemes félhomály a szobában, ágyon fekvés, pihengetés, kell szerezni egy pohár gőzölgő teát. Körülbelül öt másodperc alatt igazi karácsonyi hangulatom lett ettől itt. Ebben az évben először. Kár, hogy kicsit melankolikus a dal. De hát ... (Legszívesebben ideposztolnék még vagy tíz videót, de jobb lesz, ha a youtube-on keresgéltek tovább.)

Pillanatnyi jókedv

Szemben ült velem és dörzsölgette a fáradt szemeit. Olyanokat mondott, hogy Henry Miller, meg régen és hogy szerette. Én meg csak azt tudom, hogy pislákolt a mécses az aztalon és egyszercsak eltűnt. Kint meg vihogva ugrált az eső a tócsába, játszott.
Aztán abbahagyta a játékot. A levegő se mozdult többet.

Karácsonyi vásár

Elfeledkeztem róla, hogy ma nyílik a karácsonyi vásár és a belváros felől jöttem a lakásra. Ennyi embert egy helyen, csillogó-villogó mindenfélét és elektromos rénszarvas szarvat (ezt meg hogy írják?) már rég láttam. Kezdődik az őrület.